Minden ami érintésvédelem (dokumentáció készítés 2pld.)
Az érintésvédelem tulajdonképpen a villamos áramütéses balesetek védelmére szolgál, ahol a veszélyt a villamos áram, illetve a villamos áramnak az emberi szervezetre gyakorolt hatása jelenti
Az ember vonatkozásában áramütésről akkor beszélünk ha az ember teste két különböző helyen érintkezik a feszültség alatt álló vezetőkkel és áram folyik rajta. az emberi szervezet károsodása alapvetően a testen átfolyó összáramtól és elsősorban nagyságától, frekvenciától és a behatás időtartamától függ
Általános alapelv, hogy érintésvédelemmel kell védeni a villamos berendezések mindazon üzemszerűen feszültség alatt nem álló részeit, amelyeken egy szigetelési hiba olyan érintési feszültséget okozhat, amely az emberre veszélyes lehet
Érintésvédelmi mód megválasztása
Leggyakrabban alkalmazott a védővezetős érintésvédelmi mód:
1. védőföldelés, csak kis teljesítmény esetén alkalmazható
Védőföldelés közvetlenül földelt rendszerben (TT- rendszer) szabványossági felülvizsgálata esetén földelés mérésekkel vagy a földelési hurok ellenállas méréseivel és a mérési eredmények alapján végzett számításokkal kell ellenőrizni hogy testzárlatkor az áramkör legnagyobb földelési ellenállású helyén is fellép -e az érintésvédelmi kikapcsoló szerv előírásos működéséhez szükséges áramerősség, vagy a fellépő legnagygyobb testzárlati áramerősség sem- e földelési ellenálláson a megengedett UL érintési feszültségnél nagyobb feszültségemelkedést. Földelési hurokellenállás mérése esetén a mért hurokellenállás felét kell a védőföldelés földelési ellenállásának tekinteni.
Nullázásos érintésvédelmi mód
A nullázás TN rendszer elve hogy a hálózati betáplálásnak a közvetlenül földelt vezetőjét (ami általában a háromfázisú rendszer nullavezetője) hozzáköti az érintésvédelmet igénylő villamos szerkezet testéhez Nullázás (TN - rendszer) szabványossági felülvizsgálat esetén megtekintéssel kell ellenőrizni.
Két fajta érintésvédelmi jegyzőkönyv készülhet
Ez a minősítő irat a 22/2005. (XII.21.) FMM rendelettel módosított 14/2004. (IV.19) FMM rendelet 5/A §. (2). bekezdés előírása szerint, az elvégzett érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat befejezéseként készült.
A megengedett legnagyobb ellenállásértéket az MSZ 2364-410sz. szabvány 413.1.3.3. pontja és az MSZ HD 60364-6:2007.fejezete alapján határoztuk meg, a minősítést ennek alapján végeztük. A megengedett legnagyobb ellenállás értékét a táblázatban külön nem tüntettük fel.
MSZ 4851 sorozat Érintésvédelmi vizsgálati módszerek
MSZ 447:2009 Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra csatlakozás
MSZ 1585:2012 Villamos berendezések üzemeltetése
MSZ HD 60364-1:2009 Alapelvek, általános jellemzők elemzése, fogalmak
MSZ HD 60364-4:41:2007 Biztonságtechnika - Áramütés elleni védelem
MSZ HD 60364-5-51:2007 Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése –általános előírások
MSZ HD 60364-5-54:2007 Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése - Földelő berendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők
MSZ HD 60364-6:2007 Kisfeszültségű villamos berendezéseinek létesítése. Ellenőrzés.
MSZ HD 60364-7-701:2007 Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények.
MSZ EN 61140:2003 Az áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és a villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok
A 2001. évi CXII. törvény alapján 2002. január 1. nincsenek kötelező alkalmazású szabványok Az ezt követően létesülő berendezéseknél a szabvány előírások nem előírások, hanem a biztonsági szintet meghatározó követelménynek minősülnek és megengedet a szabványban meghatározott módtól eltérő, más megoldással is biztosítani ezt a szintet A visszavont szabványok nincsenek érvényben, de alkalmazhatók Nincs kötelező alkalmazású szabvány, a szabványok alkalmazása önkéntes Az érvényes szabványokban megkövetelt biztonsági szintet mindig teljesíteni kell.
A jelen minősítést a felülvizsgálati dokumentáció további fejezetei és mellékletei alapozzák meg, a Minősítő Irat azokkal együtt érvényes!
1. Érvényességi feltételek:
10/2016.(IV. 5.) NGM rendelet 19. §, 1-12. előírásainak betartása.
A következő vizsgálat elvégzésének legkésőbbi időpontja és módja:
Az érvényességi feltételek betartása esetén,
Első ellenőrzés: következő ellenőrzés 10/2016.(IV. 5.) NGM rendelet 19. §, 1-12. esetén legkésőbb 3 év múlva érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat keretében történjen.
(A felülvizsgálat gyakoriságánál naptári napot kell figyelembe venni.)
Időszakos ellenőrzés: a villamos berendezést csak hibavédelmi szempontból kell felülvizsgálni. A felülvizsgálat időpontjának meghatározása a fent említett szempontok alapján történjen.
Bízza szakértőre személyének és vagyontárgyainak védelmét!