Érintésvédelem

Minden ami érintésvédelem (dokumentáció készítés 2pld.)

• üzletek, Irodaházak, Lakóházak érintésvédelme
• ipari létesítmények érintésvédelme
• kéziszerszámok szigetelési ellenállás mérése
• kórházak, Egészségügyi Intézmények érintésvédelme 
• EPH jegyzőkönyvek
• kábelok, vezetékek szigetelési ellenállás mérése
• daruk, szerszámgépek érintésvédelme
• földelésmérés
• jegyzőkönyvekről, PDF formátum kérhető 
• feltárt súlyos hibákról, Megrendelőnek CD -n leadva fényképek készülnek
• felülvizsgálatok utáni hibajavítások 

Az érintésvédelem tulajdonképpen a villamos áramütéses balesetek védelmére szolgál, ahol a veszélyt a villamos áram, illetve a villamos áramnak az emberi szervezetre gyakorolt hatása jelenti

Az ember vonatkozásában áramütésről akkor beszélünk ha az ember teste két különböző  helyen érintkezik a feszültség alatt álló vezetőkkel és áram folyik rajta. az emberi szervezet károsodása alapvetően a testen átfolyó összáramtól és elsősorban nagyságától, frekvenciától és a behatás időtartamától függ

• Az érintésvédelem felülvizsgálatának célja annak megállapítása, hogy az erősáramú villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás következtében esetleg felszültség alá kerülő fém, vagy egyéb villamosan vezetőanyagú részei el vannak-e látva megfelelő hatásos és szabványos érintésvédelemmel.
• A felülvizsgálat rendeltetése az, hogy a létesítmény vezetőjének és illetékes szakembereinek tájékoztatást nyújtson a villamos berendezések érintésvédelmének állapotáról, felhívja a figyelmet a hibákra és hiányosságokra, valamint az élet-, vagyon- és üzembiztonság érdekében szükséges intézkedések megtételére.
• A felülvizsgálatot mindazokon a villamos berendezéseken elvégeztük, melyeket a Megbízó jelenlévő, helyismerettel rendelkező képviselője a felülvizsgálatra megmutatott.
• Az általunk végzett felülvizsgálat egyrészt műszeres ellenőrző mérésekből, másrészt a villamos berendezések és készülékek szemrevételezéséből áll.

Általános alapelv, hogy érintésvédelemmel kell védeni a villamos berendezések mindazon üzemszerűen feszültség alatt nem álló részeit, amelyeken egy szigetelési hiba olyan érintési feszültséget okozhat, amely az emberre veszélyes lehet

Érintésvédelmi mód megválasztása

Leggyakrabban alkalmazott a védővezetős érintésvédelmi mód:

1. védőföldelés, csak kis teljesítmény esetén alkalmazható

      Védőföldelés közvetlenül földelt rendszerben (TT- rendszer) szabványossági felülvizsgálata esetén földelés mérésekkel vagy a földelési hurok ellenállas méréseivel és a mérési eredmények alapján végzett számításokkal kell ellenőrizni  hogy testzárlatkor az áramkör legnagyobb földelési ellenállású helyén is fellép -e az érintésvédelmi kikapcsoló szerv előírásos működéséhez szükséges áramerősség, vagy a fellépő legnagygyobb testzárlati áramerősség sem- e földelési ellenálláson a megengedett UL érintési feszültségnél nagyobb feszültségemelkedést. Földelési hurokellenállás mérése esetén a mért hurokellenállás felét kell a védőföldelés földelési ellenállásának tekinteni.  

Nullázásos érintésvédelmi mód

A nullázás TN rendszer elve hogy a hálózati betáplálásnak a közvetlenül földelt vezetőjét (ami általában a háromfázisú rendszer nullavezetője) hozzáköti az érintésvédelmet igénylő villamos szerkezet testéhez Nullázás (TN - rendszer) szabványossági felülvizsgálat esetén megtekintéssel kell ellenőrizni.

• a 10 mm2 - nél kisseb keresztmetszetű vezetékszakaszon különválasztották-e a nullázóvezetőt (PE- vezetőt) a nullavezetőtől (N vezetőtől)
• a nullázásra használt nullavezetőben (PEN vezetőben) nincs- e olvadó biztosító, illetve olyan  egysarku kapcsoló, amellyel a nullázásra használt nullavezető (PEN vezető) a fázisvezetők nélkül önmagában is megszakítható
• a környezetben lévő csővezetékek, nagyobb kiterjedésű fémtárgyak- közvetlenül vagy EPH- hálózaton keresztül - össze vannak -e kötve a nullázó vezetővel (PE- vezetővel), és a nullázásra használt nullavezetővel (PEN- vezetővel), továbbá el vannak- e választva a nullavezető nullázásra nem használt szakaszától (N- vezetőtől)
• a nullázóvezető (PE vezető) és a nullázásra nem használt nullavezető (N- vezető) nincs- e felcserélve
• Hurok ellenállás mérésekkel és a mérési eredmények alapján végzett számításokkal kell ellenőrizni hogy testzárlatkor az áramkör legnagyobb hurok ellenállású helyén is fellép- e az érintésvédelmi szerv előírásos szükséges áramerősség. Lád: M1 Melléklet 

Két fajta érintésvédelmi jegyzőkönyv készülhet

1. Időszakos Érintésvédelmi és Szabványossági Felülvizsgálat
2. Erősáramú berendezések első ellenőrzése

• új lakások, üzemek, létesítmények első vizsgálata, ellenőrzésekor a jegyzőköny hibát nem tartalmazhat a kivitelezés műszaki dokumentumok alapján, terv szerint készülhet vagy betartva a szabványokban érvényes, (MSZ 2364/MSZ HD 60364 sorozatban) megkövetelt biztonsági szintet
• szükséges a feszültség alá helyezés előtt elvégezni áramkörönként a szigetelés vizsgálatot, amit minősítő iratban dokumentálni kell

Ez a minősítő irat a 22/2005. (XII.21.) FMM rendelettel módosított 14/2004. (IV.19) FMM rendelet 5/A §. (2). bekezdés előírása szerint, az elvégzett érintésvédelmi szabványossági  felülvizsgálat befejezéseként készült.

A megengedett legnagyobb ellenállásértéket az MSZ 2364-410sz. szabvány 413.1.3.3. pontja és az MSZ HD 60364-6:2007.fejezete alapján határoztuk meg, a minősítést ennek alapján végeztük. A megengedett legnagyobb ellenállás értékét a táblázatban külön nem tüntettük fel.

MSZ 4851 sorozat Érintésvédelmi vizsgálati módszerek

MSZ 447:2009 Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra csatlakozás

MSZ 1585:2012 Villamos berendezések üzemeltetése

MSZ HD 60364-1:2009 Alapelvek, általános jellemzők elemzése, fogalmak

MSZ HD 60364-4:41:2007 Biztonságtechnika - Áramütés elleni védelem

MSZ HD 60364-5-51:2007 Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése –általános előírások

MSZ HD 60364-5-54:2007 Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése - Földelő berendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők

MSZ HD 60364-6:2007 Kisfeszültségű villamos berendezéseinek létesítése. Ellenőrzés.

MSZ HD 60364-7-701:2007 Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények.

MSZ EN 61140:2003 Az áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és a villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok

A 2001. évi CXII. törvény alapján 2002. január 1. nincsenek kötelező alkalmazású szabványok Az ezt követően létesülő berendezéseknél a szabvány előírások nem előírások, hanem a biztonsági szintet meghatározó követelménynek minősülnek és megengedet a szabványban meghatározott módtól eltérő, más megoldással is biztosítani ezt a szintet A visszavont szabványok nincsenek érvényben, de alkalmazhatók Nincs kötelező alkalmazású szabvány, a szabványok alkalmazása önkéntes Az érvényes szabványokban megkövetelt biztonsági szintet mindig teljesíteni kell.

A jelen minősítést a felülvizsgálati dokumentáció további fejezetei és mellékletei alapozzák meg, a Minősítő Irat azokkal együtt érvényes!

1. Érvényességi feltételek:

• A villamos berendezés rendeltetésszerű használata.
• Tárgyi villamos-berendezés időszakos karbantartása és a tárgyi villamos-berendezésre vonatkozó jogszabályokban előírt felülvizsgálatok és ellenőrzések elvégzése
• Tárgyi villamos-berendezésen villamos szakképzettséget igénylő beavatkozást, változtatást, felújítást, karbantartást és egyéb tevékenységet csak villamosan szakképzett és arra felhatalmazott személy végezhet a hatályos jogszabályok előírásainak és vonatkozó szabványok követelményeinek betartásával.
• Tárgyi villamos-berendezésen történt bármilyen szakszerű változtatás után az érintett szakaszon és a változtatás által érintésvédelmi szempontból érintett, már meglévő szakaszon az MSZ HD 60364-6:2007 által előírt felülvizsgálatokat el kell végezni.

10/2016.(IV. 5.) NGM rendelet 19. §, 1-12. előírásainak betartása.

• A vizsgálat a Megrendelő képviseletében megjelent üzemi kísérőnk által bemutatott villamos szerkezetekre terjedt ki.

 A következő vizsgálat elvégzésének legkésőbbi időpontja és módja:

Az érvényességi feltételek betartása esetén,

Első ellenőrzés: következő ellenőrzés 10/2016.(IV. 5.) NGM rendelet 19. §, 1-12. esetén legkésőbb 3 év múlva érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat keretében történjen.

(A felülvizsgálat gyakoriságánál naptári napot kell figyelembe venni.)

Időszakos ellenőrzés: a villamos berendezést csak hibavédelmi szempontból kell felülvizsgálni. A felülvizsgálat időpontjának meghatározása a fent említett szempontok alapján történjen.